Elővettük a babakádat, hogy megfürdetjük a törpéket. Amíg az előkészületeknél tartottam, Chloe átváltoztatta a kádat csónakká, a nappali-tengerben...
Vezsekedhettem volna vele, hogy miért csinálta.. de... mire mentem volna? Mindegyikünknek rossz érzése lett volna... így nevettem egyet, csináltam pár képet... aztán eredeti funkció szerint használtuk a "csónakot"...
Festés, rajzolás, matricázás eredménye... ezeknél is elővehettem volna az anyai szigort, de minek? Tragédia nem történt, baja nem lett senkinek... nevettünk... aztán mentünk a fürdőszobába...
2012. november 26., hétfő
2012. november 23., péntek
Köszönet
Mindenkinek nagyon köszönjük a kedves szavakat!!!!
Mi most nagyon boldogok vagyunk... kicsit felejtjük azt a sok évet, a sok küzdelmet, ami elvezetett ahhoz, hogy 3 gyerekes család lehessünk!
Kívánom mindenkinek, hogy minél előbb megtapasztalják ezt az érzést!!!!!
Mi most nagyon boldogok vagyunk... kicsit felejtjük azt a sok évet, a sok küzdelmet, ami elvezetett ahhoz, hogy 3 gyerekes család lehessünk!
Kívánom mindenkinek, hogy minél előbb megtapasztalják ezt az érzést!!!!!
Itthon
Délután hazajöttünk a kórházból. Egyből jól megszeretgettem Chloet. Hiányzott...
A babák ismerkednek a világgal. Bár, nekik most még a lényeg, hogy kapjanak tejecskét. Úgy néz ki, hogy sikerülni fog a szoptatás.
Szerintem, sokat jelent, hogy már van tapasztalatom, sikerélményem ezzel kapcsolatosan. És nem görcsölök rá... Ha sikerül, akkor nagyon jó, de ha nem lesz elég tej a gyerekeimnek, akkor kapnak tápszert...és nem fogok a kardomba dőlni!!!
Chloe teljesen extázisban van. Folyamatosan figyeli, simogatja, puszilgatja a testvérkéit. Nekem nagyon segített, asszisztált a peluscseréknél...
A babák ismerkednek a világgal. Bár, nekik most még a lényeg, hogy kapjanak tejecskét. Úgy néz ki, hogy sikerülni fog a szoptatás.
Szerintem, sokat jelent, hogy már van tapasztalatom, sikerélményem ezzel kapcsolatosan. És nem görcsölök rá... Ha sikerül, akkor nagyon jó, de ha nem lesz elég tej a gyerekeimnek, akkor kapnak tápszert...és nem fogok a kardomba dőlni!!!
Chloe teljesen extázisban van. Folyamatosan figyeli, simogatja, puszilgatja a testvérkéit. Nekem nagyon segített, asszisztált a peluscseréknél...
2012. november 22., csütörtök
Szülés
Nagyon jó élmény volt.
Otthon magzatvíz-szivárgással kezdődött. Nem estünk pánikba... Megvártuk, hogy megérkezzen a barátnőm, aki Chloera vigyázott.
Chloenak közben elmondtam, hogy most bemegyünk a kórházba, hogy a doktor bácsi segítsen kibújni a tesóknak...
A kórházban az alapvető vizsgálatok után feltették nekem a kérdést: császármetszést akarok-e, vagy megpróbálkozunk simán megszülni a babákat?
Doktorral alaposan megbeszéltük, hogy a vizsgálatok alapján van reális esély arra, hogy minden gond nélkül megszületnek a babáim. Abban megegyeztünk, hogy a legkisebb probléma esetén viszont azonnal megyünk a műtőbe!
Erre szerencsére nem volt szükség... ment minden szépen... egy kicsi oxytocinos-rásegítés kellett csak...
A gátmetszést szükségesnek tartották, mert Oliver farfekvéses volt...
Voltak időszakok, amikor tényleg nagyon fájt, de az eszem tudta, hogy ez a fájdalom kell ahhoz, hogy a babáim megszülessenek... és a fájdalomélmény így már másként értékelődött...
Abban az időszakban nagyon jó volt a kádban, a melegvízben feküdni... jó volt, hogy Ádám fogta a kezem, hogy ott volt mellettem...
A végeredmény pedig minden rosszat feledtet...
Ha ezen múlna, holnap újra szülnék!!!!!
Szerintem, az volt a legfontosabb, nekem a leginkább szükséges, hogy a vizsgálatok után a szülésznővel, az orvossal mindig megbeszéltük a lehetséges következő lépéseket! Nem felettem döntöttek, hanem velem!
Alapos gyerekorvosi vizsgálat után megkaptam a babácskáimat. Most tanuljuk a szopizást. Közben kicsit sárgulnak, de nem vészes mértékben...elmúlik majd... csak egyenek!
(Gyerekorvostól megkérdeztem, hogy szükségesnek tartja-e a légzésfigyelőt? "Ha intenzív osztályt akarsz otthon..."! )
Otthon magzatvíz-szivárgással kezdődött. Nem estünk pánikba... Megvártuk, hogy megérkezzen a barátnőm, aki Chloera vigyázott.
Chloenak közben elmondtam, hogy most bemegyünk a kórházba, hogy a doktor bácsi segítsen kibújni a tesóknak...
A kórházban az alapvető vizsgálatok után feltették nekem a kérdést: császármetszést akarok-e, vagy megpróbálkozunk simán megszülni a babákat?
Doktorral alaposan megbeszéltük, hogy a vizsgálatok alapján van reális esély arra, hogy minden gond nélkül megszületnek a babáim. Abban megegyeztünk, hogy a legkisebb probléma esetén viszont azonnal megyünk a műtőbe!
Erre szerencsére nem volt szükség... ment minden szépen... egy kicsi oxytocinos-rásegítés kellett csak...
A gátmetszést szükségesnek tartották, mert Oliver farfekvéses volt...
Voltak időszakok, amikor tényleg nagyon fájt, de az eszem tudta, hogy ez a fájdalom kell ahhoz, hogy a babáim megszülessenek... és a fájdalomélmény így már másként értékelődött...
Abban az időszakban nagyon jó volt a kádban, a melegvízben feküdni... jó volt, hogy Ádám fogta a kezem, hogy ott volt mellettem...
A végeredmény pedig minden rosszat feledtet...
Ha ezen múlna, holnap újra szülnék!!!!!
Szerintem, az volt a legfontosabb, nekem a leginkább szükséges, hogy a vizsgálatok után a szülésznővel, az orvossal mindig megbeszéltük a lehetséges következő lépéseket! Nem felettem döntöttek, hanem velem!
Alapos gyerekorvosi vizsgálat után megkaptam a babácskáimat. Most tanuljuk a szopizást. Közben kicsit sárgulnak, de nem vészes mértékben...elmúlik majd... csak egyenek!
(Gyerekorvostól megkérdeztem, hogy szükségesnek tartja-e a légzésfigyelőt? "Ha intenzív osztályt akarsz otthon..."! )
2012. november 21., szerda
Lia&Oliver
Köszönjük a gratulációkat!
Sikerült a sima szülés. Babák jól vannak. Szépen veszik önállóan a levegőt!!!!
Chloe nagyon érdeklődött a babák iránt. Egyből dajkálta volna őket, puszilgatta a buksijukat, kezecskéjüket.
A kórházban úgy engedik, hogy velem legyenek a babák, ha mindig van itt még egy valaki... Ádám, vagy a "pótmama" van itt...
Chloe ismerkedik Liaval
Oliverrel
Sikerült a sima szülés. Babák jól vannak. Szépen veszik önállóan a levegőt!!!!
Chloe nagyon érdeklődött a babák iránt. Egyből dajkálta volna őket, puszilgatta a buksijukat, kezecskéjüket.
A kórházban úgy engedik, hogy velem legyenek a babák, ha mindig van itt még egy valaki... Ádám, vagy a "pótmama" van itt...
2012. november 20., kedd
2012. november 18., vasárnap
2012. november 11., vasárnap
2012. november 8., csütörtök
Terhes vagyok...
Eljutottam abba a fázisba, hogy már nem várandós vagyok, hanem terhes... Egyszerű feladatok is komoly megerőltetéssel járnak...
2012. november 3., szombat
2012. október 27., szombat
2012. október 23., kedd
2012. október 17., szerda
2012. október 14., vasárnap
2012. október 13., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)